Adatkezelési tájékoztató Megrendelés, jótállás, garancia Orvosi engedélyek
Asztma

Asztma


Asztmás állapotban a légutakat a hörgõ-nyálkahártya speciális gyulladása miatti duzzanat, és a hörgõk sima izomzatának görcsös összehúzódása beszûkíti. A nehézlégzést és fulladást a kilégzés nehezítettsége okozza. Ennek elnyúlása miatt a beteg nem tud friss, oxigéndús levegõt beszívni.

Az asztmás beteg légútjai túlságosan érzékenyek, és teljesen hétköznapi ingerekre is asztmás gyulladással reagálnak. Az asztmás roham közvetlen kiváltó oka lehet virágpor, házipor, illetve a benne lévõ atkaürülék, állatszõr, füst, hideg levegõ, fizikai terhelés vagy stressz.
A gyulladt nyálkahártya megduzzad, és nyákot választ ki a légutakba. A gyulladt légutakban jelenlévõ fehérvérsejtek (hisztamin- és leukotrién-kibocsájtása) aktiválódása készteti a hörgõk sima izomzatát görcsös összehúzódásra. A hörgõszûkületet a kilégzéshez szükséges légköri nyomásnál nagyobb mellkasi nyomás tovább fokozza, ezért nem tudja megfelelõen kilélegezni elhasznált levegõjét az asztmás ember.

Tünetek

Az asztma klinikai tünetei jól felismerhetõk: rohamokban jelentkezõ nehézlégzés, amely megnyúlt, sípoló kilégzéssel párosul, fulladás és mellkasi szorítás. Különösen gyermekeknél a nyak és mellkas tájék viszketése is lehet az asztma korai jele. Lázzal nem jár.
Nem mindig tipikus tünet, de szintén az asztmára jellemzõ a görcsös, rohamokban jelentkezõ köhögés, különösen, ha ez aktív mozgás, futás után jelentkezik. A különbözõ köhögésektõl az asztmás köhögést úgy lehet elkülöníteni, hogy asztmánál mindig a kilégzés nehezített.
Az asztmás gyulladás hasonló a légcsõhuruthoz, de annál mélyebbre húzódik, és nem, gyógyul, továbbá hátterében nem mutatható ki kórokozó vírus vagy baktérium. A hurutos légutakra jellemzõ nyálka tovább szûkíti a hörgõket.





Kép